„Történetem szereplői, az éjszakai emberek, egytől egyig létező személyek. A történetek valósak. Megdöbbentő, de megtörténtek. Én csak leírtam azt, amit láttam, hallottam, illetve átéltem. Ezt a világot csak az ismeri igazán, aki benne élt, aki tudja, hogyan működik. Én hosszú évekig éltem ebben a közegben…

Ha valaki korrekt volt velem, azt sosem felejtettem el, és sokszorosan fizettem neki a jóért jóval. Később, amikor már megvolt a testőrcégünk, az irodám falán a következő volt olvasható: „Mindenki az érdemei szerint nyeri el a jutalmát. Ha te ellenem kihúzod a kardod, én az enyémmel a feleséged, lányod és a bölcsőben fekvő gyermeked szívét szúrom keresztül.” Ez a jelmondat azonban csak az utolsó időszakban volt rám jellemző.”